Bátor pingvinek

2013 december 16.

Múltkor lemaradtam a pingvinekről, mert én nappal érkeztem Oamaruba, ők meg csak este.

Úgyhogy a sörpalackozás és sötétedés után még elugrottunk Sophiával pingvinnézőbe. Szemerkélt az eső, de az a pingvineket nem szokta zavarni.

Azt említettem már, hogy a durva anyját a Nikonnak? Karnyújtásnyira guggoltam a pingvinektől, de minden kép homályos lett. Már nem is bosszantom magam rajta. Ha egy kicsit rendbe jövök anyagilag és vehetek egy új gépet, boldogan fogom ezt a trágyát apró darabokra taposni - miközben felveszem videóra az új szerzeménnyel :-D

Oamaruban kis kék pingvinek fészkelnek. A világ legkisebb pingvinfaja. Veszélyeztetett faj.

Elég félénkek. Nem csoda. Náluk minden csak nagyobb a világban.

Amint elég sötét van az álcázáshoz, a kis, kék, 25-30 cm magas pingvinek kiúsznak a tengerből, és megpróbálják elérni élve a fészküket. Ilyen pici és népszerű állatkák esetében ez nem egyszerű. Turisták garmadája lesi őket és hangoskodik, ami 25 cm magasról (illetve alacsonyról) nézve rémisztő lehet. Nem beszélve az autókról, amik között el kell lavírozni a hazajutás érdekében.

A dolog szervezettsége kiváló. A pingvinek 5 fős csoportokban közelítetik meg az úttestet és az ott bámészkodó óriásokat. Öt fő már csapat, kevésbé félelmetes, de még mindig pótolható veszteség, ha valami balul sül el. Miután vakmerően elhaladtak az óriások egy csapata előtt, kis időre meghúzták magukat egy épület árnyékában.

Csak toporogtak és tétováztak. Időnként meg-megrázták magukat, mert az ereszről épp rájuk csepegett a víz. Ahogy ott  álltak egy kis csapatban és szinte mozdulatlanok voltak a tollrázást leszámítva, eszembe jutott egy pillanat a Madagaszkár című rajzfilmből. Az egész rajzfilmből ez a legjobb rész. A NY-i állatkertből szökött pingvin maffiózók eltérítenek egy óceánjárót, hogy életükben először eljuthassanak a déli sarkra. Odaérnek. Kiszállnak a hajóból. Óriási, fehér hómező, távoli kamerafelvétel. A 4 pingvin 4 kis fekete pont a képen. Süvít a szél, semmi nem mozdul. Borzongó, vacogó hangok. Közelít a kép. A pingvinek csalódottan néznek egymásra, a tolluk felborzolva a hidegtől. Kicsit vacognak, aztán egyikük végre megszólal: Ez gáz. Menjünk.

Pár perc bátorsággyűjtés után a pingvincsapat vezetője nekivágott a kihívásnak. Megközelítette az úttestet. A többiek félve követték. Közben a turistákkal teli buszok és autók hajtottak kifelé a parkolóból. Épp ott, ahol a pingvincsapat az átkelésre készültek.

Ha én lennék kis kék pingvin, nem tudom, bevállalnám-e nap mint nap ezt a hazautat. Szerintem elköltöznék...