Szombat délután. Focimeccs Charlottesville-ben.
A város narancssárgába öltözik, a tömegközlekedés ingyenes (nem mintha bárki is használni akarná...), viszont az autóktól mozdulni sem lehet. De legalább a rendőrök sem unatkoznak.
Maga a játék - érdekes dolog. Aki nem ismeri a szabályokat, az leginkább úgy képzelje el, mint egy "kapd el a zsebtolvajt és fuss haza a pénztárcával" jellegű játékot. A legjobb, ha sikerül a "kicsi a rakás, nagy lesz belőle" játékkal kombinálni. Időnként vmi rejtélyes algoritmus alapján pontokat kapnak a csapatok, és kb 10 percenként az egész csapatot lecserélik, hogy a pálya szélén várakozó 30 pótjátékos is labdába rúghasson. Képzavar: ebben a játékban nem is szabad labdába rúgni. A pompomlányok lelkesen ugrálnak, meg szaltóznak, a közönség dolga meg leginkább annyi, hogy rettenetesen örül mindennek, és időnként együtt énekel. Mindenesetre lenyűgöző volt a tömeg a ereje. Szerencsére Gary sem nagy focirajongó, úgyhogy nem kellett az első félidőn túl maradni, de azért ez is elég volt ahhoz, hogy életem elszalaszott lehetőségein (nem létező pompomlány karrierem) elmerengjek.
A város narancssárgába öltözik, a tömegközlekedés ingyenes (nem mintha bárki is használni akarná...), viszont az autóktól mozdulni sem lehet. De legalább a rendőrök sem unatkoznak.
Maga a játék - érdekes dolog. Aki nem ismeri a szabályokat, az leginkább úgy képzelje el, mint egy "kapd el a zsebtolvajt és fuss haza a pénztárcával" jellegű játékot. A legjobb, ha sikerül a "kicsi a rakás, nagy lesz belőle" játékkal kombinálni. Időnként vmi rejtélyes algoritmus alapján pontokat kapnak a csapatok, és kb 10 percenként az egész csapatot lecserélik, hogy a pálya szélén várakozó 30 pótjátékos is labdába rúghasson. Képzavar: ebben a játékban nem is szabad labdába rúgni. A pompomlányok lelkesen ugrálnak, meg szaltóznak, a közönség dolga meg leginkább annyi, hogy rettenetesen örül mindennek, és időnként együtt énekel. Mindenesetre lenyűgöző volt a tömeg a ereje. Szerencsére Gary sem nagy focirajongó, úgyhogy nem kellett az első félidőn túl maradni, de azért ez is elég volt ahhoz, hogy életem elszalaszott lehetőségein (nem létező pompomlány karrierem) elmerengjek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése